Egész kicsi koromban hamar szembesültem azzal a ténnyel, hogy nem szeretek korán kelni. Nem értettem, miért kezdődik a tanítás már 8 órakor, amikor az első órán úgysem tudok odafigyelni, mert végigásítozom. 9 órától viszont már ébernek, aktívnak és hatékonynak éreztem magam. Bár többször volt nulladik órám, és több olyan munkahelyen is dolgoztam, ahol hajnali 5 órakor kellett kezdenem, azonban sosem állt rá a szervezetem erre a korán kelésre. És ez a mai napig így is van. Én 9 órától működöm, és ezt elfogadtam, amikor pedig lehetőségem adódott, akkor ehhez igazítottam az életemet.
Már egész fiatal koromban kialakultak olyan tulajdonságaim, amelyek alapján érezni lehetett a levegőben, hogy nem egy átlagos, alkalmazotti létre vagyok hivatott. Persze ez akkoriban még nem tudatosult bennem, azonban mindig álmodoztam, számos célt tűztem ki magam elé. Sosem felejtem el, hogy a kedvenc görögországi képemet tettem ki az ágyammal szembe, amelyen a gyönyürűszép, kék kupolás épületekről híres Santorini volt. Reggel mikor kinyitottam a szemem, ezzel a csodálatos színű képpel keltem, este pedig ezzel feküdtem. Bár akkor még nem gondoltam abba bele, hogy ezt miért teszem, de utolólag kijelenthető, hogy így motiváltam magamat nap mint nap. Álmodoztam, és ez adott erőt, hogy tanuljak, hogy legyen célom, megtaláljam az utamat és később azt csinálhassam, amit szeretek. Persze az első nagyobb külföldi nyaralásom Santorini-be vezetett. Leírhatatlan érzés volt megvalósítani az egyik gyerekkori álmomat.
Mindig volt egy célom
Általános iskolában eldöntöttem, hogy én kéttannyelvű, idegenforgalni, közgazdasági szakközépiskolába szeretnék járni, ahol a tantárgyak nagy része németül volt. Jó pár tanár megpróbált erről lebeszélni, azonban én hajthatatlan voltam. Ezt akartam és fel is vettek. Bár nem voltam jó matekből, sőt mindig küzdöttem a kettesért, azonban a turizmus és marketing tantárgyak német nyelven jól mentek. Így a következő nagyobb célom a Budapesti Gazdasági Egyetem volt. Amikor ezt kimondtam, a matektanárom nem akart hallani a fülének. Ismét kaptam pár “jó tanácsot”, hogy lehet ezt az irányt nem kellene erőltetnem. De én akkor már eldöntöttem, hogy ebbe az irányba szeretnék továbbtanulni, mégpedig német nyelvű képzésen. Végül ide is felvettek.
Kiállok az elképzeléseim mellett
Csodával határos módon ettől az időszaktól kezdve, szinte minden gazdasági jellegű tantárgyból ötös voltam. Sőt már élveztem is a számolgatásokat. A következő elképzelésem az volt, hogy szeretnék Münchenben élni. Ugyanis hiába tudtam nagyon jól németül, a beszéd nem ment folyékonyan. Azt szinte lehetetlen magyar környezetben folyamatosan gyakorolni. Így pár év múlva kiköltöztem, ahol először beiratkoztam egy Online Marketing Manager képzésre, később pedig az egyik egyetemre, mester marketing képzésre. Mellette pedig a müncheni reptérre mentem el dolgozni. De nem egy átlagos munkát választottam. Olyat néztem ki, ahol a gyengeségeim voltak az elvárások. Ez ekkor a vezetés, valamint az angol nyelv volt. Az egyetem elég költséges volt, így már nem akartam több pénzt kiadni, hogy más területeken is fejlődjek, így összekötöttem a kellemest a hasznossal. Azért kaptam fizetést, hogy megerősítsem a gyenge pontjaimat. Tetszett ez a kihívás. Bár a kezdetek nagyon nehezek voltak, hiszen repülőtéri jogosítványt is kellet csinálnom és kisbusszal kellett közlekednem, de nagyon megérte. Azóta is imádok vezetni és az angol nyelv sem jelent többé problémát.
Empátia
Világ életemben empatikus személy voltam. Lehet már túlságosan is. Ha még meg is bántott valaki, megértettem az ő álláspontját. Úgy igazán sosem tudtam haragot tartani, mert hamar felfogtam azt a tényt, hogy a másiknek nem feltétlenül velem van baja, hanem esetleg családi problémája van, rossz neveltetést kapott vagy olyasmi történt az életében, amit tudat alatt így tud feldolgozni. Én úgy gondolom, hogy ez egy elég fontos tulajdonság a vállalkozói életben, hogy azonosulni tudj az ügyfelek nézőpontjaival.
Milyen a jó vállalkozó?
Mindenki szemében más jelent a jó vállalkozó. Szoktam olyan véleményt hallani, hogy az érzéketlen, kemény üzletemberek tudnak igazán jól érvényesülni az üzleti világban. Persze vannak olyan területek, ahol ez igaz lehet, de a legtöbb vállalkozás a hétköznapi igényeinket szolgálja ki. Szerintem egy jó vállalkozó céltudatos, tud önállóan döntéseket hozni, mindig van A,B,C terve, több lábon áll, elfogadja az építő jellegű kritikákat, vállalja a tetteiért a felelősséget és tud bocsánatot kérni. Empatikus, megérti az ügyfelei problémáit, és folyamatosan motivált. Olvas, tanul, fejlődik és arra törekszik, hogy mindig a legjobban nyújhassa az ügyfeleinek. Nemcsak pénzkereseti lehetőség miatt vállalkozó, hanem azt a küldetésének érzi, szívvel-lélekkel dolgozik.